|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Helymutató: 1992. január 17.Jan. 5-én kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a Nemhivatásos Színjátszók Nemzetközi Találkozója, melyet először rendeztek meg. Nagy Attila mérnök, a Romániai Nemhivatásos Színjátszók Egyesületének az elnöke, a Condordia Amatőr Színjátszó Társulat vezetője üdvözölte a megjelenteket. Felléptek angliai, bukaresti, magyarországi együttesek, továbbá a szlovákiai, lévai magyar együttes, a Garamvölgyi Színpad Tamási Énekes madarával. Sombori Sándor sepsiszentgyörgyi író emlékeztetett: kétszáz éves az erdélyi magyar színjátszás, 1792-ben alakult meg Kolozsvárott az első magyar társulat. Hét napig tartott a rendezvény. Az erdélyi fellépő társulatok: a HAHOTA /Marosvásárhely/, a LENDVAY MÁRTON Színjátszó Kör /Nagybánya/, MIKES KELEMEN Gimnázium színjátszó csoportja /Sepsiszentgyörgy/, MŰVELŐDÉSI HÁZ színjátszó csoportja /Brassó/, PERISZKÓP Népszínház /Arad/, RANDEVÚ /Kolozsvár/, UTCAI AMATŐR Színjátszó Társaság /Székelyudvarhely/, BODOR PÉTER /Erdőszentgyörgy/ és a CONDORDIA Amatőr Színjátszó Társulat /Sepsiszentgyörgy/. /Farkas E. Zoltán: Condordia-napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./1994. szeptember 7.Tőkés László püspök Duray Miklós erdélyi látogatását viszonozva szept. 6-án szlovákiai körútra érkezett. Látogatását Komáromban kezdte, majd Pozsonyban a Csemadok székházában találkozott a pozsonyi magyarokkal. Útjának további állomásai: szept. 7-én Léva, Rimaszombat, szept. 8-án Királyhelmec, Kassa /találkozás Mikó Jenő szlovákiai református püspökkel/, szept. 9-én az Ung-vidék, majd búcsúebéd Királyhelmecen. Tőkés Lászlót körútján Duray Miklós elkíséri. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 7./2003. július 29.Tizenkét év alatt tizenkét szlovákiai településen szűnt meg a magyarok hivatalos érintkezésben érvényesíthető anyanyelvhasználati joga. A Szlovákiában hatályos törvény értelmében a nemzetiségek minden olyan településen érintkezhetnek anyanyelvükön a helyi hivatalokkal, ahol a lélekszámuk eléri a húsz százalékot. Szlovákiában 1991-ben 512 olyan települést tartottak számon, ahol a kisebbségek nyelvhasználati joga ennek értelmében érvényesíthető. A statisztikai hivatal adatai alapján most "felfrissítették" az ide sorolható települések jegyzékét. Ebből kiderült: a magyar nyelvhasználatra jogosító népességstatisztikai arányok tizenkét községben húsz százalék alá estek vissza, ezen túl már csak kereken félezer helységben érvényesíthetők. Ilyen település például a Léva melletti Garamkálna (Kalná nad/Hronom) és Tild (Telince), a Gömörben fekvő Bellény (Belín), a közvetlenül Párkány melletti Ebed (Obid) és a honti kisközség, Leszenye (Lesenice) is. Ezzel szemben 68-ról 91-re emelkedett azon községek száma, ahol ugyanennyi idő alatt az ott élő ruszin kisebbség nyelvhasználati jogot szerzett. /(Keszeli Ferenc / MTI): Szlovákiai magyar nyelvhasználat tizenkét községgel kevesebben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./2004. április 2.A jubileumi Rákóczi Évek (2003 – 2011.) keretében vettek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) képviselői márc. 28-án a szlovákiai Borsiban – Rákóczi szülőhelyén – rendezett ünnepségen. A megelőző napokban, márc. 26–27-én, a Kárpátaljai Magyar Református Egyház szervezésében, Nagydobronyban ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinata. Az emlékünnepélyt követő napon, márc. 29-én pedig a szlovákiai református egyház és a királyhágómelléki egyházkerület vezető képviselői tartottak kerületközi tanácskozást a felvidéki Deregnyőn. A résztvevők hangsúlyozták, Európa új határainak más-más oldalára kerülve, az eddigieknél is fontosabb az összmagyar református kapcsolatok ápolása mind egymás között, mind a többi, hasonló helyzetbe került magyar református közösséggel Nnyilatkozatuk kiemelte, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a KREK kölcsönös szolidaritással emeli fel szavát létveszélybe sodródott iskoláik, nevezetesen a Lévai Református Gimnázium és a Zilahi Református Wesselényi Kollégium védelmében, az illetékes hatóságokkal szemben. /Kapcsolatépítés Rákóczi szellemében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./2008. szeptember 23.Az utóbbi hetekben szinte napi rendszerességgel megrongálják a lévai magyar általános iskola épületét ― panaszolta Andruska Csilla, az iskola igazgatója. A szlovákiai magyar iskola és a hozzá tartozó épületek rongálói egyértelműen magyarellenes indítékokat tanúsító nyomokat hagynak maguk után. A Juhász Gyula nevét viselő magyar általános iskola a közelmúltban költözött az épületbe, amelyet azóta számos támadás ért. A főépület és melléképületek ablakait ismeretlenek kőzáporral bezúzzák, az iskolakert virágait már többször leperzselték, és a hét végén az épületbe is behatoltak, ahol szándékos gyújtogatás nyomait látni. Az épület falára festékszóróval felírt Fuuj Hungary a magyarellenességet bizonyítja. A magyarellenes indulatokat szító Ján Slota vezette kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt kezében levő építési és vidékfejlesztési tárca eddig közel kétszáz iskolának juttatott pályázati úton felújításokra szánt pénzeket. Ebből csak egyetlen magyar oktatási intézménynek jutott egy kisebb tétel. A szaktárca vezetője, Marian Janousek tagadta, hogy a pályázatok elbírálásánál diszkrimináció érvényesülne. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a kormányfőnek, Robert Ficónak címzett nyílt levélben hozza nyilvánosságra a megkülönböztetés ellen szóló tiltakozását, melyben jelzi: ha nem tesznek rendet, az MKP közvetlenül Brüsszelben tesz panaszt a tűrhetetlen megkülönböztetés miatt. /Vandálok kövekkel ostromolják a lévai magyar iskolát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./2009. május 28.A Léván 1948-ban született Grendel Lajos író, publicista, esszéista, a pozsonyi Kalligram Kiadó egyik alapítója a Várad folyóirat Törzsasztal-estjeinek következő, évadzáró meghívottja. A május 29-én tartandó találkozó vendége Pozsonyban él, a pozsonyi, illetve prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény. Művei a szlovák nyelven kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila- és Kossuth-díjas. A Hazám, Abszurdisztán című válogatott esszéket és publicisztikákat tartalmazó kötetében a közép-kelet-európai kisebbségi létformát elemezte. /Felvidéki író a Törzsasztalnál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||